1. Jogi állapot:
- A nők törvényes kiskorúnak számítottak apjuk vagy férjük gyámsága alatt.
- Korlátozottan rendelkeztek tulajdonjoggal vagy örökléssel, jogi szerződéskötéssel vagy közéletben való részvétellel.
2. Házasság:
- A házasságot elsősorban társadalmi és gazdasági szövetségnek tekintették, nem pedig romantikus párkapcsolatnak.
- Gyakran figyelmen kívül hagyták a nők házassági beleegyezését, gyakoriak voltak az elrendezett házasságok.
- A feleségektől elvárták, hogy engedelmeskedjenek férjüknek, és irányítsák a háztartást.
3. Oktatás:
- Az oktatás elsősorban a férfiak számára volt fenntartva, de néhány nemesasszony és jómódú családból származó nő részesült alapvető műveltségi és hitoktatásban.
- A kolostorok és a kolostorok lehetőséget biztosítottak a nők szellemi tevékenységére és oktatására.
4. Vallási élet:
- A vallásos rendek alternatívát kínáltak a nőknek a házasság helyett, és lehetőséget biztosítottak a lelki növekedésre és a vezetésre.
- Sok nő apácaként, apátnőként vagy misztikusként talált felhatalmazást és autonómiát.
5. Gazdasági szerepek:
- A nők különféle gazdasági tevékenységekben vettek részt, mint például a mezőgazdaság, a kereskedelem és a ремесла.
- A céhek korlátozásai gyakran korlátozták a nők részvételét bizonyos foglalkozásokban.
6. Társadalmi rétegződés:
- A nők helyzete társadalmi osztályonként változott. A nemesasszonyok több kiváltságot és lehetőséget élveztek, mint a parasztasszonyok.
7. Kulturális és irodalmi ábrázolások:
- A nőket gyakran olyan sztereotip szerepekben ábrázolták, mint az ideális feleség, a csábítónő vagy a boszorkány.
- Az irodalmi művek gyakran a patriarchális értékeket erősítették, és a nőket a férfiak alárendeltjeként mutatták be.
8. Jogi reformok:
- A középkor folyamán néhány jogi reform javította a nők jogait, különösen olyan területeken, mint az öröklés és a tulajdonjog.
9. Női mozgások és ellenállás:
- A korlátok ellenére előfordult, hogy a nők megkérdőjelezték a társadalmi normákat, és vallási nézeteltérésekkel, politikai aktivizmussal vagy társadalmi és gazdasági tevékenységekben való részvételükkel érvényesítették önrendelkezésüket.
Fontos megjegyezni, hogy a nők tapasztalatai a középkorban változatosak voltak, és voltak eltérések és kivételek a fent leírt általános tendenciáktól. A nők helyzetét társadalmi, kulturális és történelmi tényezők összetett kölcsönhatása alakította ki.