Mecenatúra: Shakespeare színésztársasága, a Lord Chamberlain's Men (később a King's Men néven ismert) Erzsébet királynőtől és Jakab királytól egyaránt királyi védnökséget kapott. Ez azt jelentette, hogy megkapták a Korona hivatalos támogatását, amely bizonyos kiváltságokat biztosított számukra, és lehetővé tette számukra, hogy udvari rendezvényeken és zártkörű összejöveteleken szerepeljenek.
Előadások az udvarban: Shakespeare drámáit gyakran adták elő az udvarban Erzsébet királynő és udvarnokai előtt. Ezek az előadások bemutatták Shakespeare tehetségét, és hozzájárultak növekvő hírnevéhez és sikeréhez.
Királyi dicséret: Shakespeare Erzsébet királynőtől és Jakab királytól is dicséretben részesült munkájáért. 1603-ban az összegyűjtött színdarabok első fólió kiadását Jakab királynak ajánlotta, elismerve az uralkodó pártfogását és támogatását.
Történelmi drámák: Shakespeare több történelmi drámát írt, amelyek az angol történelemre reflektáltak és a monarchia jelentőségét emelték ki. Az olyan színdarabok, mint a „II. Richárd”, a „IV. Henrik”, „V. Henrik” és a „Lear király” a hatalom, a vezetés és a politikai döntések következményeinek témáit dolgozták fel.
Politikai allegóriák: Egyes tudósok azt sugallják, hogy Shakespeare drámái finom politikai allegóriákat vagy kommentárokat tartalmazhattak kortárs eseményekről és alakokról. Ez látható az olyan művekben, mint a "Hamlet", ahol a címszereplő igazságra való törekvése párhuzamba állítható az akkori politikai kérdésekkel.
Királyi utalások és karakterek: Shakespeare drámái gyakran utalnak a monarchiára és annak szimbólumaira. Az olyan szereplők, mint a király és a királynő, udvaroncaikkal és tanácsadóikkal együtt fontos szerepet játszanak számos művében, tükrözve az Erzsébet-korszak és a Stuart-korszak társadalmi hierarchiáját.
Összességében Shakespeare monarchiához fűződő kapcsolatát a mecenatúra, a művészi elismerés, valamint a 相关于jog és a hatalom témáinak feltárása jellemezte darabjaiban.