Miért nem játszottak a nők a darabokban?

A színház korai időszakában a nők nem játszhattak darabokban, mert helytelennek és erkölcstelennek tartották, hogy a nők színpadon szerepeljenek. A színészetet férfi hivatásnak tekintették, és a nők semmilyen formában nem vehettek részt nyilvános szórakozásban. Ez az akkori társadalmi normáknak és nemi szerepeknek volt köszönhető, amelyek a nőket a háztartásra és a magánszférára korlátozták, és eltántorították őket a közéleti tevékenységektől.

Ezenkívül az volt a hiedelem, hogy a nők túl érzelmesek és irracionálisak ahhoz, hogy hatékonyan lépjenek fel a színpadon. Úgy gondolták, hogy a nők képtelenek lesznek uralkodni érzelmeiken, és hajlamosak lesznek hisztériás rohamokra fellépés közben. Ezt a nézetet alátámasztották az akkoriban uralkodó tudományos és orvosi elméletek, amelyek a nőket eredendően gyengébbnek és érzelmesebbnek mutatták be, mint a férfiak.

E társadalmi és kulturális tényezők következtében a nők hosszú évszázadokig nem játszhattak színdarabokban. Csak a 17. század végén kezdtek megjelenni a nők a színpadon egyes európai országokban, és még akkor is gyakran csak bizonyos szerepekre korlátozódtak, mint például a női szolgálók vagy az idősebb nők. A nők csak a 19. században kezdtek több lehetőséget kapni a színpadi szereplésre és a szerepek szélesebb körének eljátszására.