1. Antigoné perspektívája:Isteni törvény és etikai kötelezettségek
* Az Antigoné azt a hagyományos nézetet képviseli, amely szerint bizonyos erkölcsi és vallási kötelességek túlmutatnak az állam törvényein.
* Hisz íratlan, egyetemes törvények (az isteni törvények) létezésében, amelyek az istenektől származnak, és 高于人间法律.
* Erkölcsi kötelességének érzi, hogy Kreón rendelete ellenére eltemesse bátyját, Polinikészt, hangsúlyozva a családi és vallási szokások fontosságát.
* Antigoné világképét a személyes integritás, a családi kötelesség és az istenek iránti hűsége vezérli.
2. Kreón perspektívája:Állami hatóság és állampolgári kötelességt
* Kreón azt a racionalista nézetet képviseli, amely az állami törvények és a társadalmi rend megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.
* Úgy véli, a városállam törvényeinek abszolútnak kell lenniük, és minden megszegést, még a családi vagy vallási kötelesség nevében is, büntetni kell.
* Kreón nagy hangsúlyt fektet uralkodói szerepére, azzal érvelve, hogy az állam stabilitása és jóléte attól függ, hogy tiszteletben tartják-e tekintélyét.
* Világnézete előtérbe helyezi a társadalmi stabilitást, a tekintélynek való engedelmességet, valamint az állam törvényeinek és hagyományainak megőrzését.
Alaptémák:
* Az isteni és az emberi törvények közötti konfliktus :Sophoklész az egyén erkölcsi kötelezettségei és az állam követelései közötti feszültséget tárja fel. Antigoné ragaszkodása az isteni törvényekhez ütközik Kreón ragaszkodásával az emberi törvények betartatásához.
* Erődinamika és jogosultság :A darab rávilágít az egyének és az állam közötti hatalmi dinamikára, valamint a tekintélyek korlátaira és felelősségére.
* A rugalmatlanság tragikus következményei :Mindkét karakter saját nézőpontja iránti megingathatatlan elkötelezettsége tragikus kimenetelhez vezet, bemutatva a túlzott makacsság következményeit és a mértékletesség szükségességét.
* Szofoklész üzenete :Szophoklész ezeknek az ellentétes világnézeteknek az ábrázolása kérdéseket vet fel az igazságosság természetével, az isteni törvények szerepével és az emberi tekintély határaival kapcsolatban. Arra kéri a közönséget, hogy gondolkodjanak el ezekről az összetett kérdésekről, és vegyék fontolóra a szélsőséges nézőpontok lehetséges következményeit.