A rádióhullámokat az elektronok rezgése hozza létre. Amikor egy elektron rezeg, zavart kelt a környező elektromágneses mezőben. Ez a zavar rádióhullámként terjed az űrben. A rádióhullám frekvenciáját az határozza meg, hogy másodpercenként hányszor rezeg az elektron. Minél nagyobb a frekvencia, annál rövidebb a hullámhossz.
A rádióhullámok frekvenciájuk alapján több sávba sorolhatók. A hosszú hullámsáv 10 és 30 kilométer közötti hullámhosszú rádióhullámokat foglal magában. A középhullámú sáv 300 és 3000 méter közötti hullámhosszú rádióhullámokat foglal magában. A rövidhullámú sáv 10 és 100 méter közötti hullámhosszú rádióhullámokat foglal magában. Az ultrarövid hullámsáv 1 és 10 méter közötti hullámhosszú rádióhullámokat foglal magában. A mikrohullámú sáv 1 és 10 centiméter közötti hullámhosszú rádióhullámokat tartalmaz.
A rádióhullámokat különféle célokra használják. Az AM és FM rádióadás a közép- és rövidhullámú sávokat használja. A televíziós műsorszórás a VHF (nagyon magas frekvencia) és az UHF (ultra magas frekvencia) sávokat használja. A mobiltelefonok és más vezeték nélküli eszközök a mikrohullámú sávot használják.
A rádióhullámokat a navigációhoz is használják. A GPS (Global Positioning System) rádióhullámokat használ a vevő helyének meghatározására. A RADAR (Radio Detection and Ranging) rádióhullámokat használ az objektumok észlelésére és a radaradótól való távolságuk meghatározására.
A rádióhullámok sokoldalú technológia, sokféle alkalmazással. Ezek nélkülözhetetlenek a kommunikációhoz, a navigációhoz és a távirányításhoz.