A lelkem az, amelyik nevet kér. Milyen ezüst-édes hangok szólnak éjszaka?

A sorok John Keats „La Belle Dame sans Merci” című verséből származnak.

A költő lelke arra hívja, hogy hallgassa szeretőjének hangját, aki oly „édesen ezüstösen” beszél az ezüst holdfényben, mint az ezüst harangok zengése az éjszakában, mely oly dallamosan és bájosan szól.