Hogyan reagál Achebe arra az érvre, hogy a narrátor nem tükrözi az attitűdöket?

Chinua Achebe „Az afrikai író és az angol nyelv” című esszéjében azzal az érvvel foglalkozik, hogy a narrátor „A dolgok szétesnek” című regényében nem tükrözi az igbók attitűdjét. Achebe azt állítja, hogy a narrátor nézőpontja a gyarmati kontextus terméke, amelyben a regény íródott, és tükrözi azt az összetett és gyakran ellentmondásos módot, ahogyan az igbó kultúrát a gyarmatosítók és a gyarmatosítók egyaránt észlelték és megértették.

Achebe azzal kezdi, hogy elismeri, hogy a "Things Fall Apart" narrátora nem semleges megfigyelő. Korának és tapasztalatainak terméke, perspektíváját a gyarmati korszak uralkodó ideológiái alakítják. Achebe azonban azt állítja, hogy ez nem jelenti azt, hogy a narrátor nézőpontja nem érvényes, vagy hogy nem tükrözi az igbók attitűdjét.

Achebe rámutat, hogy nem a narrátor az egyetlen hang a regényben. Egyike annak a sok szereplőnek, akik különböző nézőpontokat fejeznek ki az igbo kultúráról és társadalomról. Achebe azt is megjegyzi, hogy a narrátor nézőpontját folyamatosan megkérdőjelezik és faggatják más szereplők, és végül az olvasóra van bízva, hogy maga döntse el, mit higgyen.

Achebe azzal érvel, hogy a narrátor perspektívája értékes eszköz annak megértéséhez, hogy a gyarmati korszakban milyen összetett és gyakran egymásnak ellentmondó módon észlelték és értelmezték az igbó kultúrát. Azt állítja, hogy a narrátor nézőpontja nem személyes elfogultságait tükrözi, hanem inkább azt a szélesebb társadalmi és történelmi kontextust, amelyben a regény íródott.