A szilárdtest-rádiók számos előnnyel rendelkeznek a vákuumcsöves rádiókkal szemben. Kisebbek, megbízhatóbbak, energiahatékonyabbak és kevesebb hőt termelnek. Ezenkívül kevésbé érzékenyek a vibráció és ütés okozta sérülésekre, így ideálisak hordozható és mobil használatra.
Az első félvezetős rádiókat az 1960-as évek elején fejlesztették ki, de csak az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején váltak széles körben elérhetővé. Az 1970-es évek közepére a szilárdtest-rádiók a legtöbb alkalmazásban teljesen felváltották a vákuumcsöves rádiókat.
Manapság a szilárdtest-rádiókat sokféle alkalmazásban használják, beleértve az otthoni hifi készülékeket, a hordozható rádiókat, az autórádiókat és az órás rádiókat. Sok más elektronikus eszközben is használják, amelyek rádióvevővel rendelkeznek, például okostelefonokban, digitális fényképezőgépekben és MP3-lejátszókban.